Ellenszavazat nélkül, a tagság újabb négy évre Kárpáti Zoltánt választotta a Szekszárdi UFC elnökének. Sok minden változott, korszerűsödött egyesületünk háza táján, a közeljövő legfontosabb feladata azonban a centerpálya rendbetétele, a füves területek bővítése, minőségi pályák kialakítása. Interjú az újrázó vezetővel.

 

– Gratulálok a megbízatáshoz. Sokat kellett győzködni, hogy újabb négy évet vállalj?
– Köszönöm! Komoly fejtörést okozott, hogy további négy évre vállaljam-e a vezető szerepet – mondta Kárpáti Zoltán. – Megválasztásomkor, 2014 novemberében nem voltam tisztában azzal, hogy mit vállalok, mennyire összetett dolog egy futballklub irányítása. A szívem diktált, segíteni szerettem volna a szekszárdi focinak, volt nevelőegyesületemnek. Nem láttam át a feladatok sokaságát, és nem gondoltam bele, hogy mennyi időt vesz el a családomtól, munkámtól, vállalkozásaimtól. A döntésem meghozatalakor ez elgondolkodtatott. A munkámat mindig próbálom maximális odaadással végezni, de családapának, vállalkozónak és emellett Tolna megye egyik legnagyobb létszámú egyesülete vezetőjének lenni nem csak elismerés, de óriási feladat is. Úgy éreztem, sokan bíznak bennem, támogatnak, a megkezdett munkát pedig folytatni kell.

– Mi változott, amióta elvállaltad a klub irányítását?
– Sikerült az egyesület működésében olyan változásokat bevezetni, amelyek szükségesek ahhoz, hogy mindenki megértse, azért mert a labdarúgás élvezi a tao-rendszer előnyeit, ez nem old meg mindent, és nem lehet kizárólag erre építeni. Minden egyesületi tagnak kötelezettsége is van azzal, hogy a klubhoz tartozik: tagdíjat fizet és anyagi felelősséget vállal az általa személyesen használt sportfelszerelésekért. Sokan nem értették ennek a lényegét, sőt, talán nem is általános a magyar labdarúgásban. A sportfelszerelések kapcsán beszedett kaució bevezetése, a tagdíj fizetésének folyamatos figyelése kizárólag a fenntartható működést szolgálja. Mindezeket egy új egyesületi szoftver segítségével kezeljük, amelynek használatát a közel hatszáz fős bázisunk is indokolja.

Természetesen sok egyéb változás történt az elmúlt négy évben. Megépült és megújult az általunk használt öltöző és kiszolgáló épület, ahol 11 öltöző, teljes körűen felszerelt szertár, gépesített mosoda és fizioterápiás készülékekkel ellátott orvosi szoba áll focistáink rendelkezésére. Sok év után újra működik a büfé, ami szintén a közösségi tér szerepét tölti be. Az öltözőépület fejlesztésével párhuzamosan kerítést építettünk a nagy műfüves pálya mellé, kicseréltük a kis műfüvesek burkolatát, pályakarbantartó eszközöket vásároltunk. Mindezeket természetesen a tao-támogatásoknak köszönhetően Szekszárd önkormányzatának támogatásával valósítottuk meg. Az informatikai fejlesztéseink kapcsán az új honlapot, Facebook- és Instragram-oldalakat, a már említett egyesületi szoftvert és az öltözőépületben a Tarr Kft. hozzájárulásával a teljes WiFi-hálózat kiépítését említeném. A Szekszárdi UFC támogatásával és együttműködésével a város három óvodájában készült műfüves sportpálya, két általános iskolában épült műfüves futsalpálya világítással, illetve a sporttelepen egy poolball pályát alakítottunk ki. Mindhárom fejlesztésről elmondható, hogy más sportágak képviselői és a kikapcsolódni vágyók is használhatják. A klub társadalmi felelősségvállalásának jegyében segítséget nyújtunk másoknak. Minden évben részt veszünk a város által meghirdetett „Jól kitakarítunk!” szemétszedési akcióban. Játékosaink rendszeresen járnak véradásokra. Játékokat gyűjtöttünk a kórházban fekvő gyermekeknek; minden évben több héten át napközis focitáborokat szervezünk. Az idén harmadik alkalommal rendezzük meg családi napunkat, már az elsőn is közel ötszázan vettek részt.

– Ma milyen a klub, a szekszárdi focisták helyzete?
– Sok minden változott, korszerűbb lett a bázisunkon. Irigylésre méltó a kiszolgáló komplexum, új és minőségi sportfelszereléseket (labdák, kiegészítők, sportruházat) szereztünk be. Egy dolog azonban még hátra van: a füves területek bővítése, minőségi pályák kialakítása. Megfelelő szakmai munkát kizárólag jó minőségű pályákon lehet végezni. A közeljövő talán legégetőbb és legfontosabb feladata ez. Rengeteg tehetséges gyerek jár hozzánk. Olyan pályákat kell biztosítanunk számukra, hogy a tehetségükkel és az elvégzett munkával megvalósíthassák álmaikat. Reméljük, a városi sportkoncepció része lesz a pályák felújítása és újak építése, melyhez a szekszárdi vállalkozások társasági adó felajánlására is szükségünk lesz.

– Egy vállalkozás tulajdonosa is vagy. A labdarúgást és az üzletet ketté tudod választani?
– Képtelenség, párhuzamosan intézem mindkettőt. Az egyik telefonnal az üzleti ügyeket, a másikkal a focit intézem. Ha egy megbeszélésen szóba kerül, akkor természetesen kihasználom az alkalmat, és az üzleti tárgyalás végén szóba hozom a futball tao-támogatási vagy együttműködési lehetőségeit. Volt rá példa, hogy üzleti partnerem elcsodálkozott, hogy lehet a futballal foglalkozni, hiszen „az csak foci.” Sztereotípia, hogy a focisták káromkodnak és köpködnek. Tőlünk nyugatabbra hetente tízezrek járnak meccsre zászlókkal, mezekbe öltözve, csapatuk himnuszát énekelve. Az is csak foci. A magyar labdarúgás megosztja az embereket, sokan a politikát is belekeverik, de elég egy kis siker, és piros-fehér-zöldbe öltözik az ország. Vállalkozóként is büszke vagyok arra, hogy a Szekszárdi UFC vezetője lehetek.

– Azért a szenvedély megvan a részedről?
– Természetesen! Gyermekkoromban csak a fociról beszéltünk, éjjel-nappal rúgtuk a labdát. Pályát építettünk magunknak egy beépítetlen telken. Az iskolai szünetekben a suli folyosóján teniszlabdával fociztunk, nyáron az Ötös iskola udvarán játszottunk sötétedésig. Ez a szenvedély még ma is tart, hiszen amikor időm és elfoglaltságom engedi, akkor a városi kispályás bajnokságban játszom, illetve a klub második csapatának edzésein, mérkőzésein veszek részt. Talán ez az elhivatottság – vagy ahogy említetted szenvedély – adott erőt a következő négy évhez.

– Üzletemberként vagy klubelnökként kerül több ránc a homlokodra?
– Bár a hajammal nem kell órákat foglalkoznom a tükör előtt, jómagam nem látok ráncokat a homlokomon. (Mosolyog.) Feladatcentrikus ember vagyok. Üzletemberként és klubelnökként is rengeteg megoldandó probléma vár rám minden nap. Nem könnyű szerepkör egyik sem. A feladatok azért vannak, hogy megoldjuk őket, és nem azért, hogy frusztráltak, idegesek legyünk tőlük. Hiszek abban, ha odaadással tesszük a dolgunkat, akkor nincs miért aggódni. Persze ezt néha másképp érezzük, de akkor tudnunk kell, hogy nem foglalkoztunk eleget a feladattal, hiszen ellenkező esetben nem lenne probléma. Az élet bármely területén vannak olyan számunkra nem tetsző események, amikor azt érezzük, hogy ez rajtunk kívül álló okból történt, és mégis részesei vagyunk. Ilyen szempontból mindegy, hogy vállalkozó vagy klubelnöki pozíció. A feladatunkat kell elvégezni.

– Új arcok kerültek az elnökségbe. Nekik milyen feladatot szánsz?
– Gyurkovics János önkormányzati képviselő már korábban is tevékenykedett az elnökségben, csak az alapszabály nem tette lehetővé, hogy hivatalosan is betöltse a tiszteletbeli elnöki pozíciót. A város és az egyesület közötti kapcsolattartás a fő feladata, illetve az, hogy élettapasztalatával és gondolkodásával segítse a munkánkat. Tarr János és Kerekes Csaba a megye elismert vállalkozói közé tartozik, komoly kapcsolatokkal rendelkeznek. Mindketten vállalták, hogy velem és az elnökséggel tartanak a következő négy évben. Mindannyiunk feladata, hogy kapcsolatainkkal és munkánkkal segítsük a Szekszárdon focizni akaró fiúkat, lányokat, minél jobb körülményeket biztosítva számukra.

– Mit gondolsz, ha legközelebb beszélgetünk, miről tudsz beszámolni? Megmaradunk utánpótlás-nevelő egyesületnek, vagy a felnőttcsapattal kitörünk az NB III-as közegből?
– Biztos vagyok benne, hogy további infrastruktúra-fejlesztések eredményéről. Új pályák, karbantartó gépek átadásáról, esetleg a centerpálya és környezetének felújításáról. A jövőben mindenképp szeretnénk egy szakmai vezetőt az egyesület élére, aki segíti és kontrollálja edzőink munkáját. Szükségünk van egy név­adó szponzorra, akinek a támogatásával egy saját fiataljainkra épülő, erős harmadosztályú csapatot kell kialakítanunk, és közben komoly utánpótlásműhelyünk zavartalan fenntartása megvalósítható.