Nyolc napot töltött Valenciában U11-es játékosunk Sereg Richárd Maximilián. Az AG ProSport Global által szervezett spanyolországi szereplésre édesapja kísérhette el. Ricsi kint tartózkodását szintén az AG Pro Sport Global támogatta. A kijutásért pedig külön köszönet a sárpilisi önkormányzatnak és a további segítségért Juhász Máténak és Bierer Zoltán UFC edzőknek – tette hozzá az édesapa.

– szerk: Hogyan fogalmaznád meg egy mondatban, milyen volt?

Sereg Richárd apa: Életre szóló élmény volt mindkettőnk számára és a legnagyobb tapasztalatszerzés, hogy mennyire más „belülről” a nemzetközi foci.

– szerk: Miért, milyen belülről a spanyol utánpótlás futball?

Sereg Richárd apa: Igazából a spanyol gyerekek nem jobbak, nem is tehetségesebbek a magyaroknál, de a játék intelligenciájuk, a mentális stabilitásuk az extra, és a futballkultúrájuk. Leszállsz a reptéren és a Valencia stadionjának fotóját és címerét látod. Ez egy más életérzés.

szerk: Kik jutottak el Ricsivel együtt erre a valenciai túrára?

Sereg Richárd apa: U10-U15-ös korosztályú szlovák, román, magyar gyerekek. A magyarok közül a Budapest Honvédtól, az Okos Focitól, a Videotontól, Egerből, Szegedről és a Hegyvidékről érkeztek gyerekek. Szerencsésnek érzem magunkat, hogy egy vidéki klub játékosaként Ricsi bekerült ebbe a körbe.

szerk: Kik kísérték figyelemmel Ricsi kiválasztását?

Sereg Richárd apa: a budapesti kiválasztó napon itt volt a Levante játékos megfigyelő igazgatója, a Debreceni VSC játékos megfigyelője és még Angliából is érkezett szakember.

szerk: Milyen volt egy-egy napotok?

Sereg Richárd apa: a 7 nap alatt kettő edzés volt a Valencia akadémiáján, a Valencia edzőjével. Volt két edzés a Levanténak az edzőjével és játszottak három csapattal. Szóval elég pörgősek voltak a napok. Elvittek minket a Levante stadiontúrájára, ahol az öltözőbe is bemehettünk. A Valencia stadionjában is jártunk, ahol meséltek a stadion és a csapat történetéről, láthattuk a trófeákat is. Még egy mérkőzést is megnéztünk a La Liga Valencia-Rayo Vallecano-t, közel 40ezer ember tombolt a stadionban. Csodálatos volt és kissé félelmetes is.

szerk: Hogy érezte magát Ricsi az edzéseken és a meccseken?

Sereg Richárd apa: Meccseztek a Valenciával, ott kikaptak. A CD Malillát megverték 9-1-re. Azon a meccsen rúgott gólt és gólpasszt is adott. A Levante UD akadémiájával is játszottak, ahol 3-2-re kaptak ki, de szoros mérkőzés volt, nagyon tehetséges gyerekekkel. Ott nem úgy van, hogy van 2-3 gyerek, aki ügyes. A meccsen, ha volt egy sor csere, akkor ugyanolyan jó játékosok jöttek fel a cserébe is. Érdekes volt, hogy a Levanténál a két edzés úgy ment le az edzővel, hogy tudták a gyerekek, hogy mit kér tőlük az edző. Mindent megértettek. Az edzések nem sokban különböznek a mienktől, sok a labdás, cicás játék, de tény, hogy jobb körülmények között futballoznak, 6-7 műfüves pályán játszhattak és persze, ha körbe néztél pálmafák voltak mindenütt.

szerk: Egy apának a fia a legnagyobb büszkeség, de volt olyan pillanat Valenciában, amitől még büszkébb voltál?

Sereg Richárd apa: amit ott kint is a Ricsiben szerettek, hogy gyorsan fut. Nem áll meg, hajtós focit játszik, nem sérülésre megy rá, hanem visszatámad. A leginkább akkor voltam büszke, amikor a mérkőzések alkalmával voltak párharcok, de Ricsi nem maradt alul, felvette a kesztyűt a valenciai gyerekek ellen és borsot tört az orruk alá.

szerk: Hogyan értékelték Ricsit, mit mondtak róla a kinti edzők?

Sereg Richárd apa: minden gyerekről értékelő lap készül, amit majd jövő héten online formában küldenek meg nekünk. Amit ott kint viszont figyeltek a gyerekeknél, hogy önálló-e a pályán, mennyire van ott fejben, és mentálisan rendben van-e.

szerk: Beszélhetek Ricsivel?

Sereg Richárd apa: Persze, bár lehet épp Fort Knights-ozik. Ricsi gyere, beszélni szeretnének veled!

szerk: Szia Ricsi, mi tetszett a spanyolországi túrán?

Ricsi: Minden, a meccsek és az edzés is.

szerk: Nem volt fárasztó?

Ricsi: Nem. Ma már voltam itthon is meccsen.

szerk: Lettek barátaid?

Ricsi: Igen, a magyar fiúk közül lett pár.

szerk: Apa azt mondta nem eszel meg mindent. Volt azért kedvenc ételed?

Ricsi: Igen, volt sültkrumpli meg nuggets. Azt nagyon szeretem.

szerk: Köszi! (visszaengedlek játszani) Nem fáradtatok el?

Sereg Richárd apa: az van, hogy hajnal 2-kor értünk haza, de már reggel 6-kor kelteni kellett Ricsit, mert menni akart a Főnix kupára. Így ma már ott is voltunk. Ő ilyen, rengeteg munkát tesz a fociba. Járunk külön Paksra is edzésre, amikor elenged az UFC.

szerk: A csapattársai hogyan fogadták itthon Ricsit?

Sereg Richárd apa: Nagyon jó közössége van az U11-nek. A gyerekek nagyon jó barátok lettek, hol az egyiknél van ott alvás hétvégén, hol a másiknál. Mi szülök is nagyon jóban vagyunk egymással. Rengeteg üzenetet kaptunk itthon és Valenciában is. Jó kis csapatuk van, és persze Ricsi sem biztos, hogy eljutott volna külföldre, ha a nyári siófoki meccseket nem nyerik meg. Úgyhogy Ricsinek ez a lehetőség a csapata nélkül nem sikerült volna.

(fotók: beküldött kép)