Vizdár Zsolték a Kakasd SE vendégei voltak, sajnos a 3 pontot nem sikerült elhozni!
Vizdár Zsolt: „A Tanú című film jut eszembe a mérkőzésről. Előbb volt meg az ítélet mint a vallomás.
Vagy ,hogy „kicsit sárgább, kicsit savanyúbb, de a miénk”. Vagy ami leginkább „szerénység, ha valamit szeretek magamban az a szerénység” . Azt mindenki látta, hogy a kapusom a mezőny legjobbja volt. (köszönet Czinkon kollégának, hogy évekkel ezelőtt a kapuba állította), az hogy szólok a Gulyának hogy
kint áll a kapus és „mérd meg” erre ő 5 perccel később 30-ről átemeli ezek a dolgok
amik még erőt adnak. Az hogy az „ember” a borvidék félmaratonról jön (de eljön!!!) és látom, hogy térden jár, de végig játsza, mert tudja, hogy kell, na ezek azok amik miatt még mindig csinálom.
Lehet ,hogy hülyén hangzik, de ezek tudatában ez nem is volt rossz, úgy, hogy emberhátrányban egyenlítettünk. Szóval minden tiszteletem azoknak a játékosoknak akik nem adták fel, és minden
hétvégén eljönnek, sejtik, hogy bumm-bumm finish a vége, de jönnek és csinálják.”
Kezdőcsapat: Bognár, Őri, Sirok, Rafael, Ábrahám, Keszthelyi, Török, Gulyás, Balogh B., Budi, Huszár
Cserék: Kocsmár, Lajkó, Bús, Schiszler
Gólszerző: Gulyás
Meccs embere: Bognár
